Gyermekbarát tavaszi csihányfőzelék

Hozzávalók:

- 2 sapka csalán -  zsenge koratavaszi hajtások (továbbiakban: csihány)
- 1 evőkanál olaj 
- másfél evőkanál liszt
- Só
- Csippetnyi fekete bors
- 2 cikk fokhagyma

Nem könnyű megfelelő koratavaszi, zsenge csihányleveleket szerezni. A csihány úton, útfélen terem -  a legtöbb ilyen hely szennyezett. Félreeső, "útféltől"  távoli helyen szedjük a friss tavaszi hajtásokat, illetve  a piacon olyan személytől vegyük, akiben megbízunk. Az a csihánylapi, ami az illusztráló képeken látható (Zsu felvételei), egy csalán-kérdésben megbízható nénitől van. Hivatásos szomszédasszonyt: jó helyen szedte.

Ez a csihányfőzelék attól gyermekbarát, hogy a mártását - ami a tulajdonképpen  egy rántás, és ami minden erdélyi főzelék alapanyaga - különleges gonddal készítjük el. Gyakori, hogy a gyermekek utálják a főzeléket. Az utálat oka legtöbbször a rossz íz, amit a kellőképpen  ki nem főzött  liszt ad a rántásnak. A rántás alapértelmezetten egy ronda, zsíros csiriz, amit amatőr szomszédasszonyok ráadásul meg is égetnek.

Tegyük egy edénybe az evőkanálnyi olajat. Melegítsük jól fel ezt az olajat, de ne forrósodjék nagyon meg. Keverjük bele a lisztet, és ahogy az felpezsdül, azonnal öntsünk rá, keverés közben, kevés hideg vizet. Tehát a liszt ne piruljon, mert fehér rántást készítünk! Állandó keverés közben hígítsuk fel. Ekkor sózzuk meg, és tegyünk bele egy-két cikk aprított fokhagymát.  Lehetőleg több mint egy fél óráig, negyven percig főzzük. Ha közben megsűrűsödne, hígítsuk  kis adag vízzel.  A jól-jól kifőzött és végül így besűrűsödő rántásban a lisztszemcsék teljesen átalakulnak, és a liszt vad íze elillan. Gyermekbarát mártássá szelídül az, ami eddig csiriz volt.

Addig míg a mártás fortyog és fontos kémiai átalakulások történnek benne, "szedjük meg" a csihányt. (Közben figyeljünk a fortyogó lisztre, néha kevergessük!)  Szűrőben mossuk meg jól a friss csihány-hajtásokat (a zsenge lapik nem vagy alig csípnek). A keményebb szárakról tépdeljük le a levélkéket, a zsenge száracskákat benne hagyhatjuk. Az esetleg fonnyadt vagy foltos, megrágott leveleket is távolítsuk el. Ne aprítsuk fel, ne daráljuk! Ezt a már nagyra nőtt, nyáron szedett, rostos levelű csihánnyal tesszük.)

Amikor a mártás elkészült, a levélkéket tegyük egy edénybe, és a forró mártást szépen öntsük rá,  keverjük el benne. Közben figyeljük, hogy esetleg ne szószozzuk túl, talán ne használjuk fel az egész masszát. A csihány kissé megpuhul, de nem lágyul nagyon el, hiszen nem főzzük. Jellegzetes, átható illata száll fel, de ez el is illan, amint a mártás a csihánylapikkal jól összeér. Bársonyos, vidám, tavaszias főzelékünk lesz. A spenótfőzeléknél halványabb, kevésbé pürés, de levelesebb, rostosabb étel. Borsozzuk meg a végén, túlzás nélkül. Bundáskenyérrel, tükörtojással vagy fasírttal ajánlom.